Vadkerty Katalin – 2000
Vadkerty Katalin történész neve ismert
nemcsak a
Szűkebb szakirányú specializációját
már előrevetítette a diplomamunkájának témája, a
A nagy változást Vadkerty
Katalin életében is az 1989-es politikai változás hozta meg. Átmeneti
gazdaságtörténeti kutatások után a csehszlovákiai magyarok 1945-1948 közötti
sorsával kezdett foglalkozni. Tapasztalatból tudta, hogy az ellenvetést,
ellenszenvet csak dokumentumokkal lehet legyőzni, a dokumentumok hallgattatják
el a gyalázkodókat is. A megjelentetett kötetek témáit ill. ezek sorrendjét /A reszlovakizáció –
Vadkerty Katalin munkái alapművek.
Szilárd alapot jelentenek a helytörténészek, környezetük történelme iránt
érdeklődő pedagógusok számára. Eredményeit a szlovákiai magyar társadalom
1996-ban Fábry díjjal jutalmazta.
Dr. Agócs Zoltán – 2000
Dr. Agócs Zoltán professzor,
építőmérnök Füleken született 1938. április 24-én. Építőmérnöki tanulmányait a
pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán 1962-ben fejezte be.
1978-ban lett a műszaki tudomány kandidátusa. 1982-ben kinevezték a Műegyetem
acélszerkezetek és hidak tanszékének docensévé. Doktori disszertációját
1990-ben védte meg a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1994-ben nevezték ki a pozsonyi
Szlovák Műszaki Egyetem professzorává. 1998-ban a Temesvári Műszaki Egyetem tiszteletbeli
professzora lett. 1990 és 1994 között a műegyetem Építőmérnöki Karának
tudományos dékánhelyettese volt. 1994-től
tanszékvezető egyetemi tanár.
Számos tudományos társaság tagja, 1999-től a Szlovák
Acéltársaság elnöke, 1997-től az Építőmérnökök Szlovákiai Szövetségének első
alelnöke. Tagja a Szlovákiai Magyar Tudományos Társaságnak és a Szlovákiai
Magyar Professzorok Klubjának.
Elsősorban a kötélszerkezetek elméleti kérdéseivel, az
acélszerkezetek diagnosztizálásával és rekonstrukciójával, valamint a nagyfesztávú szerkezetek másodrendű elméletével
foglalkozik. 12 egyetemi jegyzet, 2 monográfia, 21 kutatási feladat szerzője,
illetve társszerzője. 83 tudományos és szakmai értekezése jelent meg. 38
nemzeti konferencián, illetve külföldi egyetemen tartott előadást.
Szakértőként 1983-ban Magyarországon, 1985 és 1987 között
pedig Jugoszláviában dolgozott. Posztgraduális képzést vezetett a Budapesti
Műszaki Egyetemen, elnöke a mérnöki szerkezetek elméletének szlovákiai doktori
képzésével foglalkozó bizottságának, valamint a prágai, a brünni,
a pozsonyi és a kassai műszaki egyetemek államvizsga-bizottságának.
Közel 150 műszaki terv, megvalósított szerkezet,
pályamunka és szakvélemény szerzője. Ezek közül a legfontosabbak: a pozsonyi és
budapesti Duna-hidak tervpályázatai, a prágai Vltava-híd
tervpályázata, 11 nagyfesztávú kötélszerkezetű
gyalog- illetve csőhíd szerzője, illetve társszerzője, több sportlétesítmény
acélszerkezetének tervezője /Losonc, Alsókubín, Nyitra, Pozsony, Nagyszombat/. A Párkány – Esztergom
közötti Mária-Valéria híd újjáépítésének egyik megálmodója és tervezője, a
pozsonyi ferdekábeles Dunahíd /Újhíd/ társtervezője.
Koncsol László – 2001
Író, költő, műfordító, kritikus, a szlovákiai magyarok
utolsó polihisztora, irodalomtörténész, esszéíró, akit a sors fintora
rákényszeríttet a helytörténet művelésére. A múlt ismeretének felmérhetetlen a
jelenkori jelentősége. Példát mutat nekünk, hogy hogyan kell tisztességgel
venni a nagy történelmi akadályokat, s közben megőrizni azt, amit az őseinktől
kaptunk, a nyelvet, hagyománnyá vált szokásokat.
1936-ban református lelkész családban született, 9 évesen
menekül családjával a deportálások elől, tudatosítja, hogy mi az: anyanyelven
beszélni, mi az: valamit szabadon tenni. Komáromban érettségizik, majd a Komenszki Egyetemen magyar-szlovák szakon végez. Pedagógus,
szerkesztő, kutató, sok új ötlettel előálló teremtő ember, aki minden
körülmények között dolgozott.
méltatta: Vadkerty Katalin
Dr. Bauer Ferenc - 2001
Dr. Bauer Ferenc életében
meghatározó a tudás, a tudás utáni vágy, a megszerzett tudás hasznosítása, a
nyíltság, az ember iránti szeretet az újszülött életéért folytatott állandó
harc. Az ő munkásságát az együttműködés jellemzi legjobban. Tevékenységét évek
óta áthatja a tudatosság, a tudományos gondolkodás. Együttműködik a világ
legkiválóbb szakembereivel. Az anyanyelvén az alapismereteket Érsekújvárban
szerezte meg. A Károly Egyetemi sikeres tanulmányai után Prágában 1975-ben vált
orvossá. Két év kivételével, 1980-1982, mikor Líbiában volt, szülővárosában, az
érsekújvári kórházban dolgozik. 1987-től osztályvezető orvosként, majd klinikai
főorvosként. Osztálya a neurotológia területén elért
sikerek után a Nagyszombati Egyetem klinikája lett, 2000-től pedig az orvos
továbbképző intézet részeként is működik. Ha a tudás gyarapításáról van szó,
akkor ő fáradhatatlan. Sok tanulmányt végzett Pozsonyban, Győrben, Szegeden, Salt Lake Cityben, Prágában, stb.
Dr. Bauer Ferenc társaival több
nemzetközi programba kapcsolódott be. Neki köszönhető az is, hogy az
érsekújvári újszülött klinikát rákapcsolták az USA-beli adatbázisra, ahol 500
világhírű központ értékelését végzik.
1998-tól az Újszülött Alapítvány ügyvezető igazgatója, 1990-től
a Szlovákiai Gyermekorvosok Társaságának elnökségi tagja, 1999-től az Újszülött
Gyógyászok Szekciójának elnöke.
Gazdagtapasztalatokra tett szert azokon a nemzetközi
kongresszusokon, melyeken az utóbbi esztendőkben vett részt Glasgowban,
Zágrábban, Amsterdamban, Mexikóban, Londonban.
Bauer Ferenc számára az intézet
betegellátó minőségének javítás életcél. Több tucat tudományos munka szerzője,
szervezője, résztvevője. Rendszeresen publikál elismert szakmai folyóiratokban.
méltatta: Keszeg
István
Prof. Hulkó Gábor - 2002
A háború utáni generációhoz tartozik, 1974-ben született
pedagógus családban, egy csallóközi faluban, Ógyallán.
Az érettségit Dunaszerdahelyen magyar tannyelvű
gimnáziumban végezte el, s utána felkerült a Szlovák Műszaki Egyetemre, mint
hallgató. De mint hallgató, már szeretett volna tudománnyal foglalkozni, s
ezért jelentkezett a Szlovák Tudományos Akadémia műszaki kibernetikai
intézetébe, mint hallgató. A lineáris rendszerek identifikációja függvények
segítségével című diplomamunkájának leadásával szerezte meg mérnöki
diplomamunkáját. Ez után került sor egy igazán tudományos munkára, elkezdett
foglalkozni a nem összpontosított, hanem épen ellenkezőleg, a kimenő és bemenő
jelű megosztott paraméterű rendszerekkel. Ezek pl. a parciális differenciális
egyenletek. Ebben a témakörben készítette el habilitációs
munkáját, így gépészeti karon kutatási tudományos pedagógus lett. A Nagydoktori
minősítő bizottságnak nyújtotta be a dizertációs
munkáját az összpontosított bemenő jelek és megosztott kimenő jeles rendszerek
irányítása és tervezése címmel. Két évvel ezután professzorrá nevezték, majd
tanszékvezetővé is. Tagja a Szlovák Kibernetikai és Informatikai Társaság
elnökségének, a Sellye János kollégium igazgatóságának, a Szlovákiai Magyar Professzorok
Klubjának. Két gyereke, Gábor, jogot tanul, Tamás, Dunaszerdahelyi
magyar tannyelvű gimnáziumban tanul. A Magyar Koalíció Pártjának Országos
Tanácsának tagja, a Magyar Koalíció Pártjának önkormányzati képviselője, a
Magyar Koalíció Pártjának Dunaszerdahelyi városi
szervezetének elnöke, Dunaszerdahely tiszteletbeli
alpolgármestere, a Dunaszerdahelyi járási
elnökségének tagja.
méltatta: Prof. Frankovits Boldizsár
Liszka József - 2002
1956 ápr.-06-án született Köbölkúton. Iskoláit
szülőfalujában kezdte, majd az Érsekújvári magyar tannyelvű gimnáziumban
érettségizett 1975-ben. Ezt követően a Budapesti Eötvös Lóránt Tudományos
Egyetem Bölcsésztudományi karán Néprajz Régészet szakon folytatta, ahol
1980-ban végzett. 1980-1991 az Érsekújvári Járási Múzeumban régészként
dolgozott, közben néprajzi kutatói és szerzői munkát is folytatott. Az 1980-as
években született meg Ágas bogas fa című néprajzi ismeretterjesztő munkája, ez
máig 3 kiadást élt meg. Ez alatt az időszak alatt készült el a Szlovákiai Magyar
Nemzetiség Néprajzi és Kulturisztikai Bibliográfiája
1986-ig, valamint doktori disszertációja a 2 világháború közötti szlovákiai
magyar néprajzi kutatások történetből. Az Eötvös Lóránt Tudományi Egyetem
tanszékén 1987-ben védte meg disszertációját, amely 1990-ben a Pozsonyi Madách
Könyvtár gondozásában megjelenik. 1980-1989 az érsekújvári Csemadok járási
bizottság alatt egy néprajzi szakcsoportot vezetett. Elsősorban az alsó Garam
mentén végeztek kutatásokat, eredményeit a néprajzi közlések 4. kötetében, és
az új mindenes gyűjtemény 7. kötetében tették közé. 1989 decemberében
többedmagával létrehozta a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot, amelynek
1997-ig utóbb már Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságként elnöke volt. A
társaság keretében különféle terepkutatásokat, nemzeti társkutatásokat
szerveztek. A társaság Hírharang című tájékoztató füzeteit szerkesztette és
szerkeszti. 1991-től a Komáromi Dunamenti Múzeum
országos hatáskörű magyar nemzetiségű osztályának volt a vezetője. Ennek
keretén belül útjára bocsátotta és szerkesztette annak bibliográfia sorozatát,
valamint Atta Múzeum évkönyvét. 1997-től a Fórum
Társadalomtudományi Intézet Komáromi Technológiai Központjának az igazgatója.
Továbbra is szerkeszti a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság és a Komáromi
Technológiai központ közös kiadásában megjelenő Hírharangot, továbbá a lokális
és regionális monográfiák című könyvsorozatokat. Tagja a Néprajzi Látóhatár,
valamint a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztő bizottságának. 1991-
Bibliográfiai tevékenységét a Somorjai
Biblioteca Hungarica
alapítvány értékelte. Ugyanebben az évben megkapta a Komáromi Polgármesteri
díjat a városban szervezett néprajzi rendezvények és kiállítások
értékeléseként, majd 1997-ben Fábry díjat kapott.
1999-ben Kossuth székhelyű Márai Sándor alapítvány
eddigi munkásságának elismerése jeléül Nyitott Európa díjban részesítette. Liszka József, a magyar néprajzkutatás jeles
néprajzkutatója, aki elsősorban a szlovákiai magyarok néprajzkutatásával
foglalkozik európai színvonalon.
méltatta: Balázs
György
Szőcs Ferencz
- 2004
Szőcs Ferencz
fizikus 1935-ben született Párkányban. Jelenleg is a Szlovák Tudományos
Akadémia Polimér intézetének a tudományos
főmunkatársa. 2002-ig a rádio-spektoszkóp részleg
vezetője is volt. A kémiai fizikai tudomány doktora, amit 1986-ban szerzett. A
tudomány kandidátusa 1967-ben lett. Ez a szűkebben vett szakterület elsősorban
az anyagok, a makro-molekuláris vegyületeknek, a polimereknek a vizsgálata,
mégpedig egy olyan spoktoszkópiai módszerrel, amely
viszonylag fiatal. Elsősorban azokat a szerkezeteket lehet vizsgálni ezzel az elektrospin rezonanciával, amelyeket úgy nevezünk, hogy
szakadt gyökök. Ezek hiányos molekulák. Szőcs Ferencz közel 100 önálló publikációt adott ki, ebből 80-at
külföldön. Irak fővárosában, Bagdadban tanított egyetemen a 70-és évek végén,
később pedig kutatóintézetben munkálkodott. Aktívan tevékenykedik a Csemadokban
is. 2 évig parlamenti képviselő volt Prágában. Felesége gyógyszerkutató, az
egyik lánya orvos, a másik menedzser.
méltatta: Laca Tihamér
Végh László – 2004
A Somorja közeli Sárosfán született. Somorján érettségizett, majd 1967-ben
szociológiát és politológiát tanul. 1972-
méltatta: Varga
Sándor