Jedlik Ányos Közhasznú Társaság
ALAPSZABÁLYA
1. §. A Fővárosi Bíróság 1993.
július 14-én kelt, 5299. számú nyilvántartási adatai:
Az egyesület neve: Jedlik Ányos Közhasznú Társaság, a továbbiakban JÁT
Az egyesület székhelye: Magyar Elektrotechnikai Múzeum
1075 Budapest, Kazinczy u. 21.
Az egyesület
működési területe: Magyarország, valamint Jedlik Ányos életének
és működésének területe.
Az egyesület szervezeti egysége: jogi
személy, társadalmi szervezet.
2.
§. A Jedlik Ányos Közhasznú Társaság célja
Jedlik Ányos István bencés szerzetes, akadémikus,
tudományegyetemi professzor, gyakorlati és pedagógiai hagyatékának és
eredményeinek gondozása, meg- és elismertetése a hazai, valamint a nemzetközi
tudományos- és közéletben.
Az erősáramú elektrotechnika jelenkorunk iparában,
gazdaságában, kereskedelmében, háztartásában és kulturális életében, vagyis a
társadalom valamennyi területén alapvető, s nélkülözhetetlen szerepet tölt be.
Ennek a szakterületnek a fejlődése a 19. század kiváló fizikusai, elméleti és
gyakorlati kutatók, tudósok felfedezéseivel kezdődött el. Közöttük is
kiemelkedő személyiség volt Jedlik Ányos, aki több generáció nevelőjeként
vívott ki magának tiszteletet, nem kis részben azért is, mert a
Tudományegyetemen az abszolutizmus időszakában elsőként adott elő magyar
nyelven fizikát, s írt magyar nyelvű tankönyveket. Sokat tett a bencés rend
történelmi rangjának megtartása érdekében is. 1831 előtt megalkotott forgonya a világ első olyan szerkezete volt, amely a
villamos energiát forgó mozgás formájában mechanikai energiává tudta
átalakítani. 1861-ben a világon elsőként alkotta meg a dinamó-elvet, vagyis az
„öngerjesztés” elvét, amelynek ipari alkalmazására csak 1867-ben, W. Siemens,
majd Ch. Wheatstone újbóli
felfedezése nyomán került sor. Jedlik Ányos több világkiállításon is részt
vett, s jó néhány találmányával felhívta a figyelmet a korabeli magyar
tudományra és technikára, a magyar tudósokra és mérnökökre. Bár az utóbbi két
évtizedben a Magyar Elektrotechnikai Múzeum széles körű ismeretterjesztő
tevékenységet folytatott Jedlik Ányos tevékenységének hazai és külföldi meg- és
elismertetése érdekében, szükséges e tevékenység tudóstársasági formában
történő támogatása, kiszélesítése és az erősáramú elektrotechnika rangjának
Jedlik Ányossal, mint az első nagy magyar elektrotechnikussal való fémjelzése.
3.
§. A Jedlik Ányos Közhasznú Társaság főbb
feladatai
A 2. §-ban megfogalmazott célokat – a Jedlik Ányos tevékenységének
hazai és külföldi meg- és elismertetése érdekében folytatott törekvések
tudóstársaság formában történő támogatása – a Khtv.
26. §. b. pontja alapján a Társaság az alábbi cél szerinti tevékenységgel
kívánja megvalósítani:
/1/ - Kutatja Jedlik Ányos pannonhalmi, győri,
pozsonyi és pest-budai kéziratos és tárgyi hagyatékát, közreműködik
feldolgozásában és az iratok közzétételében, ily módon is gazdagítva a
Jedlik-biográfiát és bibliográfiát.
/2/ - Tudományos, erkölcsi és anyagi támogatást
nyújt abban, hogy Jedlik szellemisége - elsősorban az egyházi és állami
oktatási intézményekben –, de más közművelődési intézményekben is, az ifjúság
körében fennmaradjon, hagyományozódjon. Támogatást nyújt a győri bencés
gimnáziumban megnyitott, állandó Jedlik Ányos emlékkiállítás fenntartásához.
/3/ - Részt vesz a magyar erősáramú
elektrotechnika múltját bemutató tudományos és ismeretterjesztő konferenciák és
kiállítások szervezésében, az azokhoz kapcsolódó kiadványok (egyes alkalmakkor
videofilmek) elkészítésében oly módon, hogy mindezekhez tudományos, erkölcsi és
anyagi támogatást nyújt.
/4/ - Tudományos, erkölcsi és anyagi támogatást
nyújt a Magyar Elektrotechnikai Múzeum részére, állandó Jedlik-kiállításának gazdagítása
érdekében.
/5/ - Kezdeményezi, illetve támogatja a Jedlik
Ányos emlékéhez kapcsolódó képző- és iparművészeti alkotások elkészítését.
/6/ - Kezdeményezi, illetve támogatja utcák,
terek, intézmények Jedlik Ányosról történő elnevezését, emléktáblák
létesítését.
/7/ - Közreműködik Jedlik Ányos, győri
temetőben lévő sírjának ápolásában.
/8/ - A Jedlik Ányos Társaság kezdeményezi,
támogatja az Alapszabályt elfogadó újabb szervezetek, szerveződések alakulását
és működését.
/9/ - A Társaság törekvése az, hogy az 1997.
évi, CLVI. számú – a közhasznú szervezetekről szóló – törvény alapján teljesíti
a Társaság közhasznú jogállásának megszerzéséhez szükséges feltételeket.
4. §. A
közhasznú jogállás megszerzése, feltételek
/1/
A JÁT, mint közhasznú szervezetté minősíthető szervezet kezdeményezi a
közhasznú jogállás megszerzését és a közhasznú szervezetként való
nyilvántartásba vételt. A nyilvántartásba vételhez a JÁT kijelenti a Khtv 26. §. c. pontjában megjelölt témákból a következő cél
szerinti, közhasznú tevékenységeket kívánja folytatni:
a., - tudományos
tevékenység, kutatás
- nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
- kulturális tevékenység
- kulturális örökség megőrzése
Nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is
részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból:
b., vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak
megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez
c., gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt
a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja
d., a JÁT, mint tudományos, kulturális szervezet a
pártoktól független, azoktól támogatást nem kapott, sem az 1994., sem az 1998.
évi választáson képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott, közvetlen
politikai tevékenységet nem folytatott, ezt az alapszabályban a Khtv 4. §. (1) d. pont rendelkezése szerint továbbra is
kizárja.
/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározottakon
túlmenően a Társaság működésének meg kell felelnie a Khtv
összes előírásainak.
5.
§. A közhasznúsági fokozat megválasztása
A Társaság az eddigi működését, tevékenységi körét is figyelembe véve
alapfokú közhasznúsági minősítés megadását kéri. E kérelmet a módosított
alapszabályhoz csatolt, két tanú aláírásával megerősített elnöki nyilatkozat is
tartalmazza.
6.
§. Társasági kedvezmények
/1/ A Társaság
igénybe kívánja venni a Khtv. 6. §. (1) pontban
megjelölt kedvezményeket.
/2/ Tudomásul
veszi, hogy a cél szerinti tevékenységi körében jogosult polgári szolgálatot
teljesítő személy foglalkoztatására.
/3/ Tudomásul veszi, hogy az a közhasznú
szervezet, amelynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása áll
fenn, kedvezmény igénybevételére nem jogosult.
III. fejezet
7. §. A Jedlik Ányos Közhasznú
Társaság működése, vezető szervek
/1/ A Társaság működését
a
/2/ A Társaság szervezetei a 3. §. /9/
-
közgyűlés
értelmében:
-
elnökség
- területi
- felügyelő
bizottság
- intézményi, (üzemi) szervezetek
irányítja
/3/ A területi és az
intézményi (üzemi) Szervezetek működési rendjét a - JÁT Alapszabálya
alapján – a Szervezetek által kialakított, - egyedi Szervezeti Működési
Szabályzatok határozzák meg és a Szervezetek vezető testületei hagyják
jóvá.
8.
§. A közgyűlés
/1/ A Társaság legfőbb
szerve a közgyűlés, amelyen a tagok a Társaságot érintő minden kérdésben
dönthetnek. A közgyűlés nyilvános. Az elnökség a közgyűlésnek tartozik
felelősséggel.
/2/ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a., az alapszabály megállapítása és módosítása;
b., a Társaság elnökségének és felügyelő bizottságának a
megválasztása;
c., a költségvetés meghatározása;
d., az elnökség
és a felügyelő bizottság évi beszámolójának megvitatása, elfogadása, a közgyűlés
hatásköre kiegészül az éves közhasznúsági jelentések jóváhagyásával. (Khtv 7. §. /1/. bek. d. pont);
e., döntés más
egyesületekkel való fúzió vagy a Társaság feloszlása kérdésében;
f.,
feloszlás esetében a társasági vagyonról való rendelkezés;
g., tagdíj
megállapítása, oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói tagdíjat nem
fizetnek.
/3/ - A
közgyűlést évenként egyszer az elnök hívja össze, a napirend feltüntetésével,
de az elnökség határozatára – vagy a tagok egyharmadának a cél megjelölésével
megküldött beadványára – bármikor összehívható.
/4/ - A
közgyűlés összehívásáról – a napirendi pontok feltüntetésével – névre szóló
meghívón kell a tagokat 8 nappal előbb értesíteni.
/5/ - A közgyűlés
határozatképes, ha azon a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van.
A
határozatképesség hiánya miatt elhalasztott, s a következő alkalomra kitűzött
közgyűlés, az eredeti napirendben fölvetett kérdésekben a megjelentek számától
függetlenül határozatképes.
/6/ - A közgyűlés
határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel
hozza.
Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének
szavazata dönt. Minden tagnak egy szavazata van. A tagság többségének
kívánságára titkos szavazás rendelhető el. Az egyszerű szótöbbséghez képest
kivétel
- az alapszabály módosítása
- a Társaság feloszlatása, illetve valamely
- más társadalmi szervezettel való egyesülése.
Ez
utóbbi kivételekkel kapcsolatos határozatok meghozatalában legalább kétharmados
szótöbbség szükséges.
/7/ - A közgyűlésről
jegyzőkönyvet kell felvenni. Mellékelni kell hozzá a megjelentek
névsorát; a jegyzőkönyvben meg kell örökíteni a lényeges mozzanatokat és a
meghozott határozatokat. A közgyűlés jegyzőkönyvét – hitelesítés céljából –
köteles aláírni az elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint két jelenlévő tag.
9.
§. Az elnökség
/1/ - Az elnökséget
a közgyűlés választja. A területi elnököket a terület tagsága
választja és a Társaság elnöksége hagyja jóvá.
/1.1./ Az elnökség összetétele
Szavazati
és tanácskozási joggal:
a Társaság elnöke, aki egyben az Elnökség elnöke
a Társaság alelnökei
a Társaság főtitkára
Tanácskozási joggal:
a Társaság Felügyelő Bizottságának elnöke és tagjai
a Területi elnökök
a Társaság tiszteletbeli elnökei
a Területi Szervezetek titkárai
a Helyi és Üzemi Szervezetek összekötői.
/2/ - Az
elnökség öt vére megválasztott szerv. Kötelessége a Társaság alapszabályszerű
működtetése.
/3/ -
Hatáskörébe tartozik minden olyan ügynek az intézése, ami nem közgyűlés elé
tartozik.
/4/ - Kilépés,
lemondás és elhalálozás esetén létszámának egyharmadáig új tagok behívásával
(kooptálással) egészíthetik ki testületét.
/5/ A Társaság
elnökét, a már megválasztott elnökség saját soraiból is kiválaszthatja, illetve
a tagság soraiból választhat alelnököt, de a közgyűlésnek e döntéseket jóvá
kell hagynia. Az elnök egyben a közgyűlés elnöke is.
/6/ - Az
elnökség a Társaság működéséről éves jelentést készít, amelyet a Közgyűlés hagy
jóvá.
/7/ - Az elnök
feladata gondoskodni arról, hogy a Társaság elnöksége az Alapszabálynak,
valamint a Közgyűlés határozatainak megfelelően végezze tevékenységét:
- gondoskodik az elnökség határozatának megfelelő
végrehajtásáról
- a Társaságot a hatóságok előtt- és harmadik
személyekkel szemben képviseli.
/8/ - A főtitkár feladata az
elnökségi ülések közötti időszakban felmerülő ügyek intézése. Az elnök mellett
– annak távollétében a Társaságot a hatóságok előtt – és harmadik személyekkel
szemben – képviseli. Intézi a levelezést, kezeli a Társaság irattárát,
gondoskodik az elnökségi ülések és a közgyűlés
összehívásának megszervezéséről,
azoknak
fennakadás nélküli bonyolításáról. Vezeti a tagnyilvántartást. Gondoskodik a
társasági ügyvitelhez szükséges anyagi és személyi feltételek megteremtéséről.
Tiszteletdíjas szervező titkárt, gazdasági titkárt, pénztárost, általános
adminisztrátort stb. a Társaság elnökségi határozata alapján alkalmazhat.
/9/ - Az elnökség üléseit
negyedévenként tartja, de szükség esetén – az elnök vagy két alelnök javaslata
alapján – bármikor összehívható. Az elnökség ülései nyilvánosak.
/10/ - Az elnökség határozatait egyszerű
szótöbbséggel hozza. Egyenlő szavazatszám esetén az elnök szavazata dönt. Elnökségi
ülés összehívásáról a napirendi pontok feltüntetésével a névre szóló meghívóval
kell a tagokat 8 nappal korábban értesíteni.
/11/ - Az elnökség akkor határozatképes, ha
az elnökségi ülésen a szavazati és tanácskozási joggal felruházott tagok 50
%-a+1 fő szervezeti és tanácskozási joggal rendelkezzen. A határozatképesség
hiánya miatt elhalasztott és következő időpontra kitűzött elnökségi ülés, az
eredeti napirendben kitűzött kérdésekben a megjelentek számától függetlenül
határozatképes.
/12/ - Az elnökség üléseiről a határozatokat
tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt minden teljes jogú tag számára
betekinthetővé kell tenni. A határozatokat tartalmazó jegyzőkönyv képezi az
alapját a 18. §. 3. bekezdésben megjelölt információs „körleveleknek”.
/13/ - Az elnökség döntései ellen 15 napon
belül a közgyűléshez lehet fellebbezni.
10. §. A
Felügyelő Bizottság
/1/ - Az 1993. szeptember 7-én
61107 sorszám alatt engedélyezett Alapszabálya Felügyelő Bizottságról a
következők szerint rendelkezik: „A Felügyelő Bizottság elnökét és két tagját a
közgyűlés választja meg, öt év időtartamra, e Bizottság a közgyűlésnek felel.
Feladata a Társaság vagyoni jellegű viszonyainak, ügyvitelének és
pénzgazdálkodásának évenkénti vizsgálata, amelyről szóló jelentését a
közgyűlésnek teszi meg. Tagjai megbízásuk idején más tisztséget a Társaságon
belül nem tölthetnek be”.
/2/ - A JÁT továbbra is helyesnek
tartja Felügyelő Bizottság működését az /1/ bekezdésben meghatározott formában
és mértékben annak figyelembevételével, hogy a Khtv
lehetőséget adna a Felügyelő Bizottság működésének mellőzésére, tekintettel,
hogy a JÁT éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg.
/3/ - A Felügyelő Bizottság
ügyrendjét maga alakítja ki.
/4/ - A Felügyelő Bizottság
ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Jelentéseket,
tájékoztatást, felvilágosíthatást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe
és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
/5/ - A közhasznú szervezet
vezető testületeinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
/6/ - A Felügyelő Bizottság
köteles a vezető testületnek tájékoztatást adni, ha
a., jogszabálysértés, súlyos mulasztás jutott tudomására,
b., a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
/7/ - Az intézkedésre jogosult
vezető testületet a Felügyelő Bizottság indítványára – harminc napon belül össze
kell hívni.
/8/ - Ha az arra jogosult a
szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles
haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervezetet.
/9/ - A Felügyelő Bizottság
működéséről éves jelentést készít, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
IV. Fejezet
11. §.
Működési szabályok
/1/ - A választott testületek működését
1. az ülésezések gyakoriságát
2. az ülések összehívásának rendjét, napirend közlésének
módját
3. az ülések nyilvánosságának biztosítását,
határozatképesség megállapításának és a határozathozatal módját – az
Alapszabály 8, 9, és 10. paragrafusa tételesen szabályozza.
12. §. A
tisztségviselők összeférhetetlensége, határozathozatalban történő
részvételük
/1/ - Nem lehet a felügyelő szerv
elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a.,. a vezető szerv elnöke vagy tagja
b.,. a közhasznú
szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha
jogszabály másként nem rendelkezik.
c.,. a közhasznú
szervezet cél szerinti juttatásából részesül, kivéve – a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi
szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő
okiratnak megfelelő célszerinti juttatást-, illetve azt a.,-c.,-ig
pontokban meghatározott személyek hozzátartozója (Khtv
8.§.2.)
/2/ - A vezető szerv határozathozatalában nem
vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, (Ptk. 685. §. b.) élettársa, a határozat
alapján
a., kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b., bármilyen más
előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a
bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a
társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott,
létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás /khtv.
8. §.(1)/.
/3/ - A közhasznú szervezet megszűntét
követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy,
aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két
évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről
szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 9. §. (1).
/4/
- A vezető tisztségviselő illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi
érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen
tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél betölt. (khtv.
9. §. 2.)
V. fejezet
13. §. A
Társaság tagjai
/1/ - A Társaságnak tagja lehet bárki, aki
nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, aki elfogadja a Társaság
alapszabályát, s a közgyűlés hatályos határozatait, illetve akinek belépését az
elnökség elfogadja. Jogi személyek pártoló tagok lehetnek.
/2/ - A rendes tagságon túlmenően alapító tag
az, aki a társaság alapításában részt vett és aláírta az alapító közgyűlés
jegyzőkönyvét.
/3/ - Pártoló tag az a természetes vagy jogi
személy, aki ilyen minőségben lép be a Társaságba, és azt támogatja. A pártoló
tag kapcsolatát a pártoló tag és a Társaság írásbeli megállapodásban rögzíti.
/4/ - Tiszteletbeli tag, akit az elnökség ilyen
minőségben felkér.
/5/ - A tagság megszűnik kilépéssel,
elhalálozással, kizárással, vagy a Társaság megszűnésével.
14. §. A tagok
jogai és kötelességei
/1/ - Az alapító és rendes tag
részt vehet a Társaság közgyűlésein, ahol tanácskozási és szavazati joga
van; választhat és választató a Társaság tisztségeibe és szerveibe; kötelessége
közreműködni az Alapszabályban meghatározott feladatok végrehajtásában; köteles
a közgyűlés által meghatározott tagíjat az adott év június 30-ig
befizetni.
/2/ - Az a tag,
aki a tárgyévet megelőző évben sem fizette meg a tagdíjat, önmagát zárja ki a
Jedlik Ányos Társaság tagjainak sorából.
/3/ - A pártoló tag részt vehet a
közgyűlésen, de szavazati joga nincs.
/4/ - A tiszteletbeli tag rendelkezik a
rendes tag jogaival, de kötelezettségei nincsenek.
VI. fejezet
15. §. A
Társaság cél szerinti gazdálkodása
/1/ -
A JÁT gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az
Alapszabályban meghatározott tevékenységre kell fordítani.
/2/ - A JÁT az államháztartás
alrendszereitől a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés
alapján részesülhet támogatásban.
/3/ - A (2) szerint igénybe vehető
támogatások lehetőségeit, mértékét főtételeit nyilvánosságra kell hozni. A
nyilvánosságra hozatal a körlevelek, az éves gazdálkodási beszámoló illetőleg a
közhasznúságra hozatal a körlevelek, az éves gazdálkodási beszámoló illetőleg a
közhasznúsági jelentés közreadása útján történik.
16. §. Juttatások
/1/ - Bármely cél szerinti juttatás –
meghatározott szabályok szerint – pályázathoz köthető. A pályázatoknak előre
elhatározott nyertese nem lehet.
/2/ - Színlelt pályázat cél szerinti juttatás alapjául nem
szolgálhat.
/3/ - A JÁT a felelős személyt, támogatót, ezek
hozzátartozóját tagsági jogviszony alapján, az Alapszabályban megjelölt
juttatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
/4/ - A közhasznú szervezet
1. váltót, értékpapírt nem bocsáthat ki
2. a tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem
vehet fel
3. támogatást hitel fedezetéül nem használhat fel
4. befektetés
esetén befektetési szabályzatot kell készíteni, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
17. §.
Nyilvántartási szabályok
/1/ - A Társaságnak a cél szerinti
tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és
ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
/2/ - A JÁT bevételei
1. az államháztartás alrendszereitől, más
adományozótól, közhasznú céljára vagy működési költségeire kapott
támogatás
2. közhasznú tevékenységéből – kiadványaiból,
rendezvényeiből – származó jövedelmek
3. állami és egyéb szervek támogatásai
4. egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából
származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
5. tagdíj
6. pártoló tagok, valamint magánszemélyek támogatásai
7. egyéb, más jogszabályban meghatározott bevétel
(pl.: vállalkozás, stb.)
/3/ - A JÁT költségei
1. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült
közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
2. egyéb cél szerinti
tevékenység körében felmerült közvetlen költségek
3. vállalkozási
tevékenység körében felmerült közvetlen költségek
4. a közhasznú és egyéb
vállalkozási tevékenység körében felmerült közvetett költségek, amelyeket
bevétel-arányosan kell megosztani.
/4/ - 1. a
Társaság tartozásaiért vagyonával felel, de a tagok saját vagyonukkal nem
felelnek.
- 2. a Társaság szabály szerinti vagyon-kezeléséért az elnökség a felelős
/5/ - A Társaság
nyilvántartásaira egyebekben a rá irányadó könyvvezetési szabályok az
irányadók.
18. §. Dokumentálás, információátadás,
nyilvánosságra hozatal
/1/ - Az
elnökség olyan nyilvántartás kialakítására kötelezett, amelyből a vezető
testületek döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést
támogatók számaránya megállapítható. A
„Jedlik Ányos Társaság Döntéseinek, Határozatainak Jegyzőkönyve”
– továbbiakban „JÁT-Jzk.” Időrendi sorrendben
folyamatosan tartalmazza a vezető testületek meghozott döntéseit, határozatait.
A „JÁT-Jzk.” naprakész, folyamatos vezetéséről a
társaság elnöke gondoskodik.
/2/ - A
közhasznú szervet működésével kapcsolatosan keletkezett iratok nyilvánosak, az
iratokba történő betekintés a tag által kért időpontban, illetve – ha az
érdeklődés gyakorisága indokolja – havonta történik.
/3/ - A
testületi döntéseket az érintettekkel írásban kell közölni. A közlések
kétszintűek, általánosak, illetve egyediek, csak egyes érdekelteket érint.
Általános tájékoztatásnak tekintendő
a., beszámolói közléseknek, vezetői döntéseknek nyilvánosságra
hozatal b., a 3-as §-ban kijelölt főbb
feladatok területén a közhasznú szervezet működéséről
adott információk,
c., a Jedlik Ányos Társaság „Szolgáltatásai” igénybevételének módjáról, lehetőségeiről
d., általánosnak kell tekinteni a közgyűlés előkészítő anyagát, amelyet a
közgyűlés minden tagja kézhez kap, azonban a közgyűlés jegyzőkönyvét csak a
közgyűlés ténylegesen megjelent résztvevői kapják kézhez.
/4/ - Az
általános tájékoztatás, amely a társaság összes szerveinek tevékenységére
kiterjed, „információs” körlevelek megküldésével történik – az egész tagság
részére -, évenként két alkalommal.
Az általános tájékoztatás a közhasznú szervezet teljes működéséről,
szolgáltatásai igénybevételének módjáról a /3/ pontban meghatározott körlevelek
útján biztosított.
/5/ - A
Jedlik Ányos Társaság a civil szervezetek közti kapcsolatainak bővítése keretében
megállapodást kíván kötni a 100. éves alapítását ünneplő Magyar
Elektrotechnikai Egyesülettel, annak érdekében is, hogy folyamatos tájékoztatás
legyen biztosítható a MEE havonta megjelenő országos szaklapjában – az
Elektrotechnikában – a JÁT tevékenységéről.
19. §. Közhasznúsági
jelentés
/1/ - A JÁT, mint közhasznú szervezet: bekezdés,
a Felügyelő Bizottság éves beszámoló, 10. §. /4/. bekezdés készítése,
illetve jóváhagyásával egyidejűleg köteles közhasznúsági jelentést is
készíteni.
/2/ - A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe
tartozik.
/3/ - A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
1. a számviteli beszámolót
2. a költségvetési támogatás felhasználását
3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást
4. az állami pénzalaptól, önkormányzatoktól és ezek
szerveitől kapott támogatás mértékét
5. a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások
értékét, illetve összegét
6. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi
beszámolót.
/4/ - Az éves
közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot
készíthet.
20. §.
Köztartozások, adóellenőrzés
/1/ - A JÁT a közhasznú jogállásának
megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg
közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéseiből eredő kötelezettségeit
időarányosan teljesíteni.
/2/ - A JÁT
feletti adóellenőrzést a székhely szerint illetékes adóhatóság, a
költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék a
törvényességi felügyeletet pedig az Ügyészség látja el.
21. §. A
Társaság megszűnése
/1/ A Társaság megszűnik, ha
a., feloszlatását a közgyűlés kimondja
b., más Társasággal egyesül
c., a bíróság feloszlatja.
/2/ A
közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését,
illetőleg alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolását, ha a
működése a törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg.
|
Schmidt János aa közgyűlés elnöke |
Dr. Ráczné Jakab Magdolna a közgyűlés
elnöke |
|
|
|
|
Dr.
Molnár István |
Dr. Tavaszy Ferenc |
|
hitelesítő |
hitelesítő |
Megjegyzés: a dőlt betűvel szedett szövegrész tartalmazza az
Alapszabály újabb módosításait.
A módosításokat az 1997.
évi CLVI – közhasznú szervezetekről - szóló törvény alapján kidolgozta,
és az Alapszabály egységes szerkezetébe helyezte
Dienes Géza
okl. gépészmérnök
Budapest, 1999. március 29.