Bób János
Szímő – Jedlik Ányos szülőfaluja
Ajánlom
ezt az írást mindazoknak, akik úgy érzik, ismerik Szímőt,
tudnak Szímőről, mint Jedlik Ányos szülőfalujáról és
jó szívvel ajánlom azoknak is, akik mit sem tudnak falunkról, akiknek Szímő csak egy helységnév Jedlik neve mellett. Bizonyos
vagyok benne, hogy mindenkinek tudok újat mondani közös dolgainkról,
eredményeinkről – arról, hogy milyen itt élni, milyen hazajönni búval-bajjal,
örömünkkel, másságunkkal és ennek vállalásával.
Szímő község a Kárpát-medence
Kisalföld tájegységének ÉK-i részén, a Vág folyó bal partján, Komáromtól
északra 32 km-re fekszik. Mai szlovák neve Zemné,
közigazgatásilag a nyitrai kerülethez és az
érsekújvári járáshoz tartozik. Az első írás községünkről 1113-ból származik,
itt még a község Gúg néven van említve, jelenlegi
földrajzi helyétől 8 km-re keletre terült el. A török hadjáratok idején a
lakosság a biztonságosnak vélt ingoványos Vág mentére menekült a portyázó török
csapatok elől. Itt megalakították a mai földrajzi helyén a községet, melynek
neve Zimev, Szimó, Símő, Szémő, majd a mai Szímő alakra változott. A 19. században új töltésrendszer
építésével szabályozták a Vág folyását, így a községünk jó termőföldekkel
gazdagodott. A lakosság már ez idő tájt is nagyrészt földműveléssel és
állattenyésztéssel foglalkozott. A 20. században a történelem vihara nagyon sok
megpróbáltatást hozott községünk lakóira – a világháborúk borzalmai, az
anyaországtól való erőszakos elcsatolás, kitelepítések, deportálások, az
önkényuralom és diktatúra nehéz évei –, ennek ellenére a falu nagy változásokon
ment keresztül és dinamikusan fejlődött. Ma már egy viszonylag fejlett
infrastruktúrával rendelkező községben élhetünk.
Szímő község jelenleg 2280 lakost
számlál és békében, egymás iránti tiszteletben él itt három nemzetiség. A
lakosság több mint 80%-a vallja magát magyarnak. Magyar tannyelvű óvoda és
kilencosztályos általános iskola működik.[i]
A helyi római katolikus templomban, ahol Jedlik Ányost is keresztelték, az
istentiszteletek magyar nyelven folynak. Községünkben több társadalmi
szervezet, kultúrcsoport és polgári társulás tevékenykedik, melyeknek közös
jellemzője, hogy tudatosították azt, hogy Jedlik Ányos egy csodálatos példakép
előttünk, a maga korát megelőző európaiságával és hatalmas tudást birtokló
szerénységével. A mai Szímő polgárai méltón ápolják
és gyarapítják Jedlik hagyatékát, hiszen európai település szeretnénk lenni,
európai polgárokkal, akiknek ismereteik vannak lakóhelyük történelméről, akik
tisztelik a régi idők eseményeit és értékeit, akik igénylik maguk körül a
változást, a hagyományok megőrzését és tudják, hogy a közösség értéke annyi,
amennyi a hatása az őt körülvevő világra. Ennek bizonyítéka a következő
kronológiai összefoglaló a szímői
Jedlik-megemlékezésekről.
1953
Az
iskola pionírcsapata felveszi a Jedlik Ányos nevet.
1962
Nagy
András, Jóba Alajos gimnazisták Jedlik-emlékek után kutatnak Szímőn. Keresik a szülőház helyét, felkeresik a
Jedlik-rokonokat, adatokat gyűjtenek Magyarországon. Nagy András megismerkedik
Horváth Árpád technikatörténésszel, akinek a segítségével eljut a pannonhalmi
levéltárba és a bencés rend győri gimnáziumába, ahol Jedlik-kéziratokat gyűjt.
Hozzájut Jedlik ’Természettan’-ához és a Ferenczi Viktor által írt életrajzi kötethez. ’A megkésett
világhír’ című életrajzi regényhez ő is adatokat szolgáltat Horváth Árpádnak.
Közben maga is publikál, főleg hazai lapok hasábjain, amivel kihívja maga ellen
az akkori vezetés haragját, főleg amikor azt követeli, hogy Jedliknek
szülőfalujában emléktábla jár.
Ebben az évben Nagy András vezetésével, Jóba Alajos és
Nagy Magdolna segítségével kerül sor az első Jedlik-ünnepség megrendezésére az
akkori dalárda helyiségében, amely színültig telik érdeklődő közönséggel. Itt
hangzik el először Jóba Alajos verse Jedlik Ányosról Nagy Magdolna előadásában.
1966
A
Csemadok (elnöke Oláh János) egy egész autóbusz résztvevővel indul el Jedlik
nyomán Pannonhalmára, a győri temetőbe és Budapestre a Közlekedési Múzeumba,
ahol először tekinthetik meg a feltaláló forgonyát és
villamos kocsiját.
1968
Megalakul
a Magyar Ifjúsági Szervezet és elnöke Schmidt László,
az akkori pionírvezető lesz. Legfőbb feladatának tartja, hogy a tanulókkal és
az ifjúsággal megismertesse Jedliket.
1971
A
pionírcsapat és az akkori ifjúsági szervezet a SZISZ (elnöke Nagy Éva)
emlékfüzetet nyomtat ki amelyben Jedlik és Czuczor
rövid életrajza és fényképe áll. Nagy András összegyűjtött anyagából ekkor
nyílik először kiállítás az iskolában.
A Csemadok (elnöke Bukor
József) közbenjárásával Nagy Andrásnak (akkor mint a ’Heti Hírlap – Újvári
Újság’ főszerkesztőjének) sikerül elérnie, hogy a község vezetői hozzájáruljanak
egy emléktábla elhelyezéséhez az iskolaépület falán. Nagyszabású ünnepség
keretében avatják fel az emléktáblát, amelynél Dr. Szabadváry Ferenc, a magyar
Országos Műszaki Múzeum főigazgatója mond ünnepi beszédet. A pionírok
fanfárokkal és díszőrséggel köszöntik az emléktábla előtt felsorakozott szímőieket. Az eseményről a járási újságon kívül az ’Új
Szó’ is tudósít, ahová Nagy András írogat. A hetvenes években rajta kívül
Szlovákiában senki sem publikál Jedlikről.
1975
Ekkor
láthatja először a falu lakossága azt a Jedlikről készült filmet, amelyet a
budapesti magyar Országos Műszaki Múzeum mutat be és megajándékozza az iskolát
Jedlik fiatalkori arcképével. Dr. Szabadváry Ferenc meghívja a Csemadok-tagokat
Budapestre a Méréstörténeti Konferenciára, ahol Jedlikről is megemlékeznek. Bukor József és Borka Gizella a
konferencia résztvevői.
A pionírcsapat évente rendszeresen megemlékezik
névadójáról, koszorúzás, beszélgetés, kiállítás vagy ünnepi csapatgyűlés formájában
az akkori pionírvezető, Kantár Éva szervezésében.
1980
A
Csemadok (elnök Pénzes István) emlékünnepséget tart, amelyen Priskin Magdolna ünnepi beszédet mond. Az emléktáblánál
Őszi Irma, a járási titkár helyezi el a koszorút. Rövid kultúrműsor után a Jedlik
és Czuczor rokonok találkozója zajlik.
1985
A
Csemadok nagyszabású ünnepséget szervez, melyen ünnepi beszédet Pénzes István
mond. Az ünnepség folytatása a Jedlik életéről szóló vetélkedő, melynek
kérdéseit Kantár Éva állítja össze és ő vezeti a vetélkedőt is. A vetélkedőbe tizenöten kapcsolódnak be, főleg fiatalok.
Ebben az évben a Csemadok mellett alakul meg a Jedlik
Ányos Honismereti Kör, sajnos rövid életű. Tevékenységéhez néhány tudományos
előadás fűződik.
1988
Ettől
az évtől a Csemadok a mai napig évente egyszer koszorúzást tart Jedlik
tiszteletére.
1990
A
Csemadok és az akkor megalakult Jedlik Emlékbizottság, tagjai – Nagy András,
Csontos Gizella, Csémy Éva és Kantár Éva –
nagyszabású emlékünnepséggel emlékezik Jedlik születésének 190. évfordulójáról.
A kultúrházban kiállítás nyílik a meglévő gyűjtemény anyagából, melyet Vörös
Péter nyit meg. A nap vetélkedővel folytatódik Varga Éva vezetésével, melyen
főleg tanulók vesznek részt.
1993
A Lipcsey György szobrászművész által alkotott mellszobor
felavatása közös összefogással valósul meg. A Jedlik Emlékbizottság újabb
tagokkal gyarapszik: Morvai Istvánnal és Ďurica Tiborral. Morvai Istvánt,
valamint az ünnepi beszédet mondó Csáky Pált az akkor
megalakult budapesti Jedlik Ányos Társaság tiszteletbeli tagjává választják. A
helyi cserkészcsapat díszőrséget áll az emléktáblánál. A templomban ünnepi
szentmisét tartanak és a szoboravatással egy időben a két világháború elesett
hőseinek emlékművét is ekkor avatták fel.
Ekkor jelenik meg Szapu Magda Szímőről
írt monográfiája ’Életmódvizsgálatok a Vág völgyében’ címmel. A Nyugdíjas
Klubban az elmúlt két évszázad magyar feltalálóit bemutató vándorkiállítás
nyílik, a megnyitót Dr. Szabadváry Ferenc mondja. Az ünneplő sereg között jelen
vannak a budapesti Jedlik Ányos Gimnázium képviselői, a Győri bencés Gimnázium
tanárai, a Jedlik-rokonok Kassától Bécsig, a Rákóczi Szövetség, a budapesti JÁT
képviselői, a Pozsonyi Magyar Intézet és Tab város
képviselői, a hazai parlamenti képviselők, a Concordia
kórus és Dráfy Mátyás színművész.
1994
A
helyi Csemadok a március 15-ét először ünnepli a Jedlik-szobor előtt. Még ez év
nyarán a kárpátaljai magyarok és a szőnyiek is
koszorút helyeznek el a szobornál.
1995
Jedlik
halálának 100. évfordulója alkalmából sikerül berendezni az emlékszobát, amely
a plébánia épületében kap helyet. Nagy András hosszú rábeszélés után, némi pénz
ellenében az összegyűjtött anyagot átadja az emlékbizottság tagjainak. A szoba
rendbe hozása Morvai István aktív közreműködésével
valósul meg. Az anyagot Csémy Éva, Csontos Gizella és
Kantár Éva rendezi leltárba és Ďurica Tibor
segítségével állítja ki.
Másnap, december 9-én a Szlovákiai Magyar Tudományos
Társaság szakmai konferenciát tart Lacza Tihamér és Ozogány Ernő szervezésében. Morovics
Tibor, a Szlovák Tudományos Akadémia Természettudományi Intézetének dolgozója
és Füri Béla, műegyetemi tanár tart előadást. Beszédet mond Nagy András is. A
Községi Hivatal Jedlik-emlékplakettet adományoz Nagy Andrásnak, Csémy Évának, Csontos Gizellának, Kantár Évának, valamint Morvai István polgármesternek. A rendezvény vendége Király
Árpád, a JÁT főtitkára és néhány tagja, valamint Csáky
Pál és Duka Zólyomi Árpád, parlamenti képviselők. A
Magyar Nagykövetséget Mészáros L. képviseli.
1998
Március
15-én a Szent György Lovagrend tagjai állnak díszőrséget Jedlik mellszobránál a
Magyar Szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére, a Csemadok és a
Cserkészcsapat által rendezett ünnepségen és koszorúzáson.
Augusztusban ’Szímő – Jedlik
Ányos-emlékszoba’ címmel honismereti kis kézikönyv jelenik meg Priskin Magdolna feldolgozásában, amelyet szlovák nyelvre
is lefordítanak.
1999
Szeptemberben
a helyi iskolában Kantár Éva vezetésével megalakul a Jedlik Ányos Honismereti
Szakkör, melynek húsz tagja van. A tanulók heti egy alkalommal találkoznak és
ismerkednek Jedlik életével.
Szeptember 28-án megalakul a Szímői
Jedlik Ányos Társaság, amely a Jedlik Ányos Emlékbizottság utódszervezete.
Elnökének Bób Jánost, alelnöknek Kantár Évát, az
elnökség további tagjainak az alakuló közgyűlés Bób
Máriát, Kantár Csabát, Bartalos Krisztinát és Hlavatý Zsuzsannát választja. Az alapító tagok közt van
még: Forró László, Csémy Éva, Csontos Gizella, Ďurica Tibor, Morvai István,
Pénzes István és Priskin Magdolna.
A ’Csillagvári jegenyék’ című kötetben megjelenik Priskin Magdolna verse Jedlik Ányosról, ’Szobor a
templomkertben’ címmel.
2000
Január
11-én a Szímői Jedlik Ányos Társaság és a Községi
Hivatal Jedlik Ányos születésének 200. évfordulóján megemlékező ünnepséget
szervez, melynek keretében sor kerül a Szlovák Posta által e napon megjelenő Jedlik-bélyeg
ünnepélyes forgalomba hozatalára és egyszeri ünnepi bélyegzővel való
ellátására. Ünnepi beszédet mond Bób János, a SZJÁT
elnöke, majd a Szlovák Közlekedési és Távközlési Minisztérium főosztályvezetője
bemutatta a bélyeg készítőit, Karol Felix és František Horňák
alkotóművészeket. Az ünnepség a Jedlik-szobor megkoszorúzásával ér véget.
Márciusban a SZJÁT és a helyi önkormányzat Jedlik
Ányos-díjat alapít szlovákiai magyar tudósok munkásságának jutalmazására. A díj
odaítélésének elbírálására öttagú kuratórium alakul, melynek tagjai a
Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság, a Professzorok Klubja, a Mercurius Társaság, a Fórum Intézet és a Szímői Önkormányzat egy-egy képviselője.
Május 5–6-án a SZJÁT és a Községi Hivatal kétnapos
ünnepséggel emlékezik meg Jedlik Ányos születésének 200. évfordulójáról. Május
5-én felvidéki és magyarországi középiskolák és általános iskolák részvételével
vetélkedő zajlik a feltaláló életéről és munkásságáról. A zsűrit – amely a
rendezvényt színvonalasabbá teszi – Mayer Farkas, Szalóky Albert és Kovács László alkotja. A vetélkedőt a
Pápai Gyuláné tanárnő által felkészített Fertődi Általános Iskola csapata nyeri.
A május 6-i ünnepség a helyi római katolikus templomban
kezdődik, ahol dr. Várszegi Asztrik OSB pannonhalmi
püspök-főapát emlékmisét celebrál Ďurčo Zoltán érsekújvári esperes-plébános és Mayer Farkas OSB segédletével. A szentmisét követően Jedlik
Ányos mellszobrának megkoszorúzására kerül sor, ahol Csáky
Pál miniszterelnök-helyettes mond ünnepi beszédet, majd dr. Boros Miklós a
Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete tolmácsolja Németh Zsolt külügyi
államtitkár köszöntését. Ezt követően az átköltöztetett Jedlik Ányos Emlékszoba
megnyitására kerül sor. A megnyitó beszédet Kantár Éva, SZJÁT alelnöke mondja
el. Az épületet, amely a felújított emlékszobának otthont ad, a múlt század
végén Károlyi gróf építtette. Kiállításunk két Jedlik-találmánnyal gazdagodik:
Király Árpád főtitkár átadja a Jedlik-forgonyt, a JÁT
ajándékát, Kovács Balázs igazgató pedig a Paksi Atomerőmű Rt. ajándékát, a
Jedlik-dinamó másolatát. Délután tudományos konferenciával folytatódik az
ünnepség, melyet Bób János polgármester, a SZJÁT
elnöke nyit meg. Az előadók Schmidt János, a JÁT
elnöke, Király Árpád, a JÁT főtitkára, Halzl József,
a Rákóczi Szövetség elnöke, Morovics Miroslav Tibor, a Szlovák Tudományos Akadémia
főosztályvezetője voltak. Az ünnepség legemlékezetesebb eseménye a Jedlik
Ányos-díj átadása.
Emlékünnepségünk fontosságát bizonyítja több
magyarországi és hazai intézmény vezetőjének, minisztereinek, parlamenti
képviselőinek jelenléte. Ami szintén örvendetes az ünnepség megvalósítói
számára, hogy a szervezésben és az anyagi feltételek megteremtésében nem
maradtunk egyedül, nagyon sok támogatónk volt, amit ezúton is tisztelettel
megköszönünk.
Mindezek
után elmondhatjuk: igen, Szímőn van Jedlik-kultusz,
óvjuk és ápoljuk Jedlik Ányos ránk hagyott üzenetét, Eötvössel együtt valljuk:
„Emlékekből él az ember
s múltból él az emlékezet,
kinek nincs múltja,
nem lehet jelene s jövője sem.”
Nekünk van múltunk, hiszen egy szellemi óriás nőtt ki
nemzetünkből, van jelenünk, mert nem hagyjuk kialudni a fényt, amit nagyságával
meggyújtott az elmékben és van jövőnk, mert ismerjük Jedlik üzenetét: „Az
igazak örökké élnek…”.
Jedlik Ányos csodálatos példakép, igaz és örökké él, az
utókor nem felejt.