Dr. Jedlik Ányos István kiérdemelt egyetemi rendes tanár
életrajzának vázlata[1]
1. Jedlik Ányos István született 1800dik
évi Január hó 11dikén Szimő
helységben, Komárom megyében; keresztségben kapta az István nevet.
2. a) Az irást, olvasást a
helybeli falusi iskolában tanulta, s azután némi elemi ismeretek szerzése után
Nagyszombatban 1810ben a harmadik normális iskolai osztályt
végezte.
b) 1811diktől
1813dikig Nagyszombatban a gymnásiumi
1ső 2dik, és 3dik
osztályba járt, 1814dik évben megbetegvén
iskolába nem járhatott.
c) 1815től 1817dikig
a gymnásiumi 4dik, 5dik,
és hatodik osztályokat végezte Pozsonyban.
3. a) 1817ben az akkori gymnásium hat osztályának bevégezte után a Sz. Benedek tanitórend növendékei közé felvétetvén az 1818dik
évet Pannonhalmán mint ujoncz töltötte Anianus, magyarosan mondva Ányos névvel
jelelve.
b) 1819dik év
alatt Győrött a benczés-rend házi Lyceumában
a philosophiai tanfolyamnak Logica
nevü első osztályát, 1820dikban
pedig a Physica nevü
második osztályát végezte.
c) 1821ben és 1822ben
Pannonhalmán a hittani tanfolyam első és második osztályát hallgatta.
d) A philosophiai
tudorságra megkivántató szigorú vizsgálatoknak
a pesti tudomány-egyetem letétele után 1822dik évi Oktober hó 1sőjén bölcsészet tudorává
felavattatott.
e) 1823ban
Győrött a gymnásium 3dik osztályában mint
tanár volt alkalmazva.
f) 1824 és 1825dik
évek alatt Pannonhalmán bevégezte a hittani tanfolyam 3dik és
4dik osztályait.
4. 1826dik évtől kezdve 1831dik
évi husvétig a benczésrend
házi Lyceumában Győrött mint tanár a rend
növendékeinek a Természet-, Természetrajz- és Mezei gazdászat-tant adta elő.
5. Pozsonyi Akadémiaban Pasztéry tanár halálával megüresedvén a bölcsészeti
karnál a természettani tanszék, annak betöltésére a benczésrend
főnöke által kineveztetvén ott 1831dik iskolai év második
felének kezdetétől fogva 1840dik évi első félévnek bevégeztéig mint nyilvános rendes akadémiai tanár müködött
6. a) Pesti tudomány-egyetem bölcsészetti
karánál a megürült természettani tanszék betöltése végett 1835dik
évi Martzius hó 17dikén versenyző
vizsgálat tartatott, melyre két más versenyzővel ő is megjelent, de mivel a
vizsgálati munkálatnál fogva a pesti és bécsi egyetemnek birálataik
szerint a betöltendő természettani tanszékra csak ő
maga candidáltatott, a bécsi Cancellaria
határozata folytán 1837dik évi November hó 9dikre
uj versenyző vizsga hirdettetett ki; melyre 13
versenyző egyén jelent meg. Ezek közül az illető bírálatok által az emlitett tanszék betöltésére három candidáltatott,
kik közül Ő mint első Candidatus 1839dik
évi Nov. 2dikán lőn a pesti tud.-egyetem böcsészeti karánál
létező természettani tanszékre legkegyelmesebben kinevezve.
b) Az imént nevezett tanszéket
1840dik évi Martzius hó 1jén
elfoglalván, abban mint nyilvános rendes tanár 1878dik év
második felének bevégeztéig működött.
c) Tanárkodása közben 1848dik
évre a bölcsészeti kar Decánjává, 1863dik
évre pedig az egyetem Rectorává lőn megválasztva.
d) 1841dik évi
Május hó 28án részt vett a K. M. természettudományi Társulatnak
megalakitásában, és azóta ugyanazon társulatnak
rendes tagja volt; az 1873dik évi Junius
24én tartott választmányi gyülésben
pedig a társulat örökitő tagjainak
sorába lépett.
e) 1858dik évi
December hó 15én a magyar tud. Akademia
rendes tagjává, 1873dik évben pedig tiszteleti tagjává
lőn megválasztva.
f) 1872dik évi Oktober hó 1jén a magyar Földrajzi-Társulat alapszabályai értelmében őt rendes
tagjai közéi igtatta.
g) Hosszabb ideig folytatott
tanárkodásának méltányló elismeréseül a Nm. Vallás és közoktatási Miniszter felterjesztése folytán
1867ben nyerte a királyi tanácsosi czimet, a nyugodalomba
lépte után pedig 1879dik évi Január hó 12dikén
a IIIdik osztályu
vaskorona rendet.
h) 1878diki
tanév vége felé nyugalmaztatásáért folyamodott a Nm.
Vallás és közoktatásügyi Miniszterhez; minek következtében Ő Felsége 1878dik
évi Julius hó 21én kelt legfelsőbb
elhatározásával a nyugodalmaztatását jóvá hagyni
méltóztatott.
Minthogy az életrajz vázlatának tárgyait főkép az illető
munkálatai teszik: Dr. Jedlik Ányos összesen 53 évre terjedő tanárkodása alatt
közzétett irodalmi működésének sorozata a következőkből áll:
1. Bereitung
künstlicher Sauerlinge.
Ezen czimű értekezés megjelent a következő czímű folyóiratban: Zeitschrift für Physik und Mathematik. Herausgegeben von A. Baumgartner und A. v. Ettingshausen.
Wien 1829, VII b. S. 47–58. Ezen értekezés latinul irva
közöltetett Baumgartnerrel,
akkoron a bécsi Tudomány-Egyetemnél természettan tanárával,
ki méltónak találta azt németre forditani, és az
idézett folyóiratában közzétenni, mert az értekezés utasitása
szerint minden savanyú vizet lehet mesterségesen utánozni, és olcsón készíteni,
sőt tetszés szerinti szénsavtartalmuvá tenni, mi
akkor, midőn az úgynevezett Szoda víz
még nem készíttetett, elég érdekes vala.
2. A fénysugarak tüneményeiről
általánosan és a fénysugarak elhajlásáról különösen. Értekezés; megjelent
„a magyar orvosok és természetvizsgálók Pécsett 1845ben
tartott VIdik nagygyűlésének
munkálatai”-ban a 205–209 lapokon.
3. Sulyos
testek természettana 543 lapon, 384 a szöveg közé nyomatott fametszettel Pesten
1850. Az egyetemi tanszékre történt kineveztetése után hozzáfogott a
hallgatóinak számára egy magyar Természettan megírásához az addig
használatban volt latin szövegű természettan helyett; de abból csak az első
kötet jelenhetett meg; mert az egyetemi tanrendszernek azon megváltoztatása
folytán, hogy az egyetemi tanár egy iskolai év lefolyása alatt nem az egész
általa előadandó tantárgynak Compendiumát,
hanem abból mindegyik tanfélév alatt annak csak valamely kiszemelt szakaszát
terjedelmesebben, vagyis kellően kimerítve adja elő – nem lett volna czélszerű a Compendium-féle
Természettannak az egyetemi előadásokra való használata. – A természettannak
egyes szakaszait kellően kimerítve hevenyében ugy
kidolgozni, hogy azok egy félévre elegendő tantárgyul szolgálhassanak, egyike
lett volna az alig elkerülhető, s egyszersmind a legháládatlanabb fáradozásnak;
mint a legtöbb egyetemi polgárokra nézve nem kötelezett tantárgynak
hallgatására az 1800 után következő több évek során a nehány
tanárjelelteken kívűl igen kevesen vállalkoztak.
4. Ueber
die Anwendung des Electromagnetes bei electrodynamischen Rotation.
Értekezés; megjelent ezen czimü munkában: „Aemtlicher Bericht über die
XXXIIte Versammlung
deutscher Naturforscher und
Aerzte zu Wien 1856. Herausgegeben in Wien 1858”, Seite 170–175.
5. Modification
der Grove-schen und Bunsen-schen Batterie. Ugyanott 176–178
lapokon.
6. Delejező gép. Értekezés;
megjelent a magyar természettudományi társulat Évkönyveiben IV. kötet
1857–1859; 1–7 lapokon két táblára nyomott ábrákkal.
7. A villamtelepek
egész működésének meghatároza. Értekezés; megjelent a
magyar tud. Akademia 1859dik évi
Értesítőjének 291–311 lapokon [lapjain], három táblára nyomott ábrákkal.
8. Beszéd a magyar kir. tud. Egyetem 1863/4 évi Rectorává
beigtatásakor. Megjelent ezen czim
alatt: Beszédek a m. kir. tud. Egyetem 1863–4 tanévi Rectora és Tanácsa beigtatásakor
1863ban, 41–49 lapokon.
9. A természettudományok
fontosságáról az emberi nem anyagi jólétére nézve, tekintettel hazánkra.
Megjelent ezen czim alatt: Beszéd a kir. tud. Egyetem ujjá alakitásának
84ik emléknapján 1864. Sz. Iván hó 25én;
1–34 lapokon.
10. Beszéd, melyet egyetemi Rectorságának megszünésekor
mondott 1864dik évi Mindszent hó 1ső
napján. Megjelent ezen czim alatt: Beszédek a m. kir. tud. Egyetem 1864–5 tanévi Rectora
és Tanácsa beigtatásakor 1864ben,
1–46 lap.
11. Leydeni
palaczkok lánczolata
eredetileg összeállítva. Értekezés; megjelent a magyar orvosok és
természetvizsgálók Pesten 1864ben tartott IXik
nagygyűlésének munkálataiban 338–347 lapokon három táblára nyomott ábrákkal.
12. Rumpelles Mihály kőbányai pinczéjének
beomlása által megsüritett légnek nevezetes
hatásairól. Értekezés; megjelent a m. tud. Akademia
1866dik évi Értesítőjében 108–129 lapokon a hozzátartozó
ábrákkal.
13. Fresnel és Pouillet-féle fénytalálkozási készüléknek (őáltal)
eszközölt módositásairól. Értekezés; megjelent a
magyar orvosok és természetvizsgálók Pozsonyban 1865ben
tartott XIdik nagygyülésének
munkálataiban 309–312 lapokon egy táblára nyomott ábrákkal.
14. Csöves villamszedőkről.
Értekezés; megjelent a magyar orvosok és természetvizsgálók Rimaszombatban 1867dikben
tartott XIIdik nagygyűlésének
munkálataiban 338–343 lapokon egy táblára nyomott ábrákkal.
Jegyzése. A csöves villamszedő nem egyéb mint egy kötegbe foglalt vagy henger alaku tokba helyezett üvegcsők, melyeknek mindegyike leydeni palacz módjára van
elkészítve és egymástközt akkép
rendezve, hogy valamint a külső felületük ónlevél boritékaik
egymást vezetőleg érintik, ugy
a belső felületük fém vezetékei is közeledjenek egymásközt.
A csöves villamszedők készitésénél
legnehezebb feladatnak látszik ez alkalmazandó üvegcsővek
belső felületének önlevéllel való beboritása, mivel
azok üregének átmérője csak 3–5 milimeternyi. Ezen
nehézséget azonban könnyen ki lehet kerülni, ha a csöveknek egyik vége beforrasztatik, vagy jól megmelegittetvén
olvasztott pecsét viasszal legalább 1 centimeternyire
vagy ½ hüvelyknyire betöltetik, s azután a csőnek ürege vas vagy rézreszelékkel
úgy megtöltetik, hogy az a cső nyilt végére dugott
vékony fémlemezből való cső vagy gömbalaku hüvellyel
biztos közlekedésben legyen. Magátul érthető, hogy
mindegyik üvegcsőnek külső felülete alulról kezdve mézga-oldattal bekent
ónlevéllel akképen legyen borítva, hogy a felső
végére alkalmazott fémhüvely alatt legalább 10 centimeternyire
pusztán maradjon, s utóbb borszeszben feloldott schelakk
gyantával vagy pecsétviasszal bevonathassék. A csöves
villamszedő a közönséges leydeni
palaczk fölött több előnnyel bir.
Egy előnye abban áll, hogy henger alaku üveg edénynek
üregét betöltő üvegcsöveknek ónlevéllel borított összes felülete a többi
körülmények egyenlősége mellett meglepőleg nagyobb az
őket üregében tartalmazó henger alaku üvegedénynek
megfelelő magasságú külső felületénél; s ennél fogva az üvegcsövekből álló villamszedőnek ónlevéllel boritott
külső felülete is meglepőleg nagyobb villamfogható képességgel fog birni,
mint birna azon egyenlő térforgatu
leydeni palaczk, mely a
csöves villamszedőt üregében tartalmazó henger alaku üvegedényből készíttetnék. A csöves villamszedőnek a leydeni palaczk fölött másik előnye abból tűnik ki, hogy ha a leydeni palaczk fala a tulságos töltés következtében a villam
által áttöretik, akkor azon palaczk többé nem
használható; a csöves villamszedőben pedig bármely, tulságos töltés folytán csak egy cső töretik át, melynek eltávolitása után a csöves villamszedő
ugy használható, mint azelőtt. Végre nem megvetendő
előnye a csöves villamszedőnek az, hogy midőn a
villamosság nagyobb mennyiségének összegyüjthetése
végett használtatni szokott számos és nagy leydeni palaczkokból álló közönséges villamosüteg
(: batterie :)
aránylag nagy helyet foglal el, egy ugyanakkora villamfoghatású csöves
villamszedő hasonlíthatatlanul szükebb térben elfér, és alkalmilag egyik
helyről a másikra könnyen áttehető; főkép ha az egy vagy másfél méternyi hosszú
üvegcsövekből van szerkesztve és egy henger alaku és két oldalfogantyuval
ellátott vastokba helyezve.
15.
Villamdelejes hullámgép. Értekezés; megjelent a magyar orvosok és
természetvizsgálók Egerben 1868ban tartott XIIIdik nagygyűlésének munkálataiban 312–313
lapon, egy táblára nyomott ábrákkal. Ezen készülék segítségével a hullámok
minden módosulatukkal igen szabatosan előállíthatók egy kör vagy kerülék alaku vascsészébe öntött
tiszta higany felszínén. Maga a gép egy villamdelejnek
szabályszerüleg megszakadozó hatása által hozatik működésbe.
16. Villamdelejes
hosszrezgési készülék. Értekezés; megjelent a magyar orvosok és természetvizsgálók
Egerben 1868ban tartott XIIIdik
nagygyülésének munkálataiban 322–323 lapokon, egy
táblára nyomott ábrákkal. Ezen készülék által üres henger alaku
huzaltekercseken a hosszrezgési hullámok a rajtuk képződő rezgési csomokkal igen tisztán szemlélhetőkké tehetők.
17. Villamdelejes
keresztrezgési készülék. Értekezés; megjelent a magyar orvosok és természetvizsgálók
Fiumeban 1869ben tartott XIVdik nagygyűlésének munkálataiban
365–367 lapokon, egy táblára nyomott ábrákkal. Ezen készülékkel kellően
összefoglalt egyenes-, kör-, vagy iv alaku huzaltekercsekben a keresztrezgési hullámok, és az
egyenes tekercsekben a hosszrezgésű hullámok is előídézhetők,
s igy a rezgőmozgásba hozott hasonló alaku húrok, vesszők vagy rudak részecseinek
rezgési módja tisztán láthatová tehető.
18. Rezgési mozgások összetétele
által keletkező rezgési idomok azon különféleségének leírására szolgáló
készülék, mely a rezgési irányok, tartamok és kitérési távok változtatása
szerint elő állanak. Értekezés; megjelent a magyar
orvosok és természetvizsgálók Herkulesfürdőben (: Mehádia mellett :) 1872ben tartott XVIdik nagygyülésének
munkálataiban 275–277 lapokon két táblára nyomott ábrákkal. Ezen készülék
kerekének forgatása közben két egymásra merőleges irányu,
a kitérési tartamukra nézve pedig bizonyos (: de önként választható :)
viszonyban álló rezgések összetételéből eredő mozgás utját,
vagyis a megfelelő ugynevezett Lissajous-féle idomokat szabatosan leirja.
19. Két egymásra vagy merőleges,
vagy egymás közt párhuzamos rezgési mozgásnak egy haladó mozgással való
összetételéből eredő utaknak szabályos leiratására
szolgáló készülék. Értekezés; megjelent a magyar orvosok és természetvizsgálók
Győrött 1874ben tartott XVIIdik
nagygyűlésének munkálataiban 224–247. lapokon, három táblára nyomott ábrákkal.
Az emlitett működés eszközlésére szolgáló készüléknek
lényeges része két nagyobbszerű megdelejezett, és villamdelejek
megszakadozó hatása által rezgésbe hozható hangvillából áll.
20. Két vagy három rezgésszerü és egy haladó mozgás összetételéből eredő mozgás
utjának papirra vagy
füstkorommal bevont üveglapra szalag alakban való leirására
szolgáló készülék, és annak használati módja. Értekezés; megjelent a magyar
orvosok és természetvizsgálók Máramaros-Szigeten 1876ban
tartott XIXdik nagygyűlésének
munkálataiban Budapesten 1878ban 122–128 negyedivnyi
lapokon, négy kőnyomatu táblán mutatkozó ábrákkal.
Ezen készüléknél az összeteendő rezgési mozgásoknak iránya, tartama és kitérése
egymás iránt különböző viszonyokban tetszés szerint változtatható, maga a
készülék kézi forgattyú által hozatik működésbe.
21. Csöves villamszedők
lánczolatáról. Értekezés; megjelent a magyar orvosok
és természetvizsgálók Budapesten 1879ben XXdik
nagygyűlésének munkálataiban 248–252 lapokon, három kőnyomatu
táblával. Azon előnyök, melyekkel a 14 szám alatt felhozottak alapján a csöves villamszedő leydeni palaczk fölött hiv ösztönül
szolgáltak alulirottnak arra, hogy a budapesti
királyi magyar tudomány egyetemi természettani szertár számára az általa létrehozott
leydeni palaczkok lánczolata mellé (: 14dik-szám alatt :)
csöves villamszedőkből álló lánczolatot
állitson; s miután azt két különböző szerkezetű
példányban – mindegyiket négy villamszedőből – létre
hoznia sikerült, nem mulasztá el azokat az 1873dik
évben Bécsben tartott világkiállitáson természettani ujdonság gyanánt közszemlélet tárgyává tenni.
Ezen kiállított tárgy a
nemzetközi Juri birálata
folytán haladási éremmel, és a császári s apostoli királyi Fölségének legfölsöbb elösmerésével lőn kitüntetve. Miről alulirott a
világtárlat bezárása után a magyar kir. földmivelési, ipar és kereskedelmi Miniszterium
utján 1873dik évi December 12dikén
értesíttetett.
22. Ueber
Ketten aus Röhren bestehender Electricitats–recipienten
von Dr. Anian Jedlik, quiescirender
Universitats Professor.
Ezen felirat alatti értekezés ugyanaz az előbbi szám alatt előforduló „Csöves villamszedők lánczolata” czimü értekezéssel, mely német nyelvre lőn
lefordítva; megjelent Münchenben a következő czimü
folyóiratban: Repertorium für
Experimental-physik und für
physikalische Technik. Bd XVIII. Seite 33–45. Herausgegeben von Dr. Ph. Carl.
Professor der Physik an der
Koll. Kriegs-Akademie in München. – Az értekezés német nyelven való megjelenésére
az adott alkalmat, hogy azok közül ki ezen készüléket a bécsi tárlatban látták,
azoknak közelebbi szerkezetéről és hatási képességéről alulirottnál
levél által többen tudakozódtak. A végett, hogy a leydeni
palaczkokból vagy csöves villamszedőkből
álló és villamossággal megtöltött lánczolatoknak
kisütése által megjelenő villamszikra hossza a többi
körülmények egyenlősége mellett a csöves villamszedők
száma szerinti arányban hosszabb legyen, mint lenne, ha a csöves villamszedők a kisütés pillanatában nem lánczolatot
képezve, hanem csak közönséges villamtelep módja
szerint közlekednének egymással – mulhatlanul megkivántatik, hogy a csöves villámszedők megtöltésük alatt
a közönséges villamtelep módjára közlekedjenek egymás
közt; a kisütés pillanatában pedig lánczolatot
képezzenek, mi a 11 és 21 számok alatt felhozott lánczolatoknál
egy igen egyszerü szerkezet segítségével egy pillanat
alatt könnyen eszközölhető.
Jegyzék. A leydeni
palaczkoknál és a csöves villamszedőknél
ugy, mint a belőlük összeállított közönséges telepek
vagy lánczolatoknál villamossággal való megtöltés
közben könnyen megtörténik, hogy a bennük bizonyos feszültségi fokon tul összegyüjtött villamosság a leydeni palaczkok, vagy a csöves villamszedők közül valamelyiket átüti, és a telepet vagy lánczolatot használhatatlanná teszi. – Ezen bajon az
átütött falú leydeni palaczkoknak
vagy csőnek egyszerü eltávolitása
által lehet ugyan segíteni, de mégis tanácsosabb ezen többször ismétlődhető
alkalmatlan és károsító bajnak elejét venni, mi könnyen eszközölhető egy kis Lane-féle palaczk belső
vezetőjének az alkalmazott villámgép tevőleges vezetőjével való összeköttetése
által. De ezen eljárás csak akkor bir kellő
biztonsággal, ha előbb kisérletek utján
nehány e végre készitett
kisebb leydeni palaczk vagy
üvegcső átüttetésének koczkáztatásával
kipuhatoltatik, és utóbbi használat végett feljegyeztetik az alkalmazott Lane-féle palaczknál azon
legnagyobb távolság, amelyre annak tevőleges és nemleges golyóji
beállítandók, hogy annál a Lane-féle palaczk önként valamivel előbb kisüljön, mintsem a vele
összekötött villamtelepnek valamelyik villam-szedő csöve vagy leydeni palaczkja átüttetnék. – Az igy
használt Lane-féle palaczk Monitor-nak nevezhető, mert a kisülési szikrájának
csettenésével egyrészt valóságos intőjelt ad a további töltésnek a megszüntetésére;
másrészt pedig a villamszedők csöveit az átüttetés
ellen még azon esetben is biztositja, ha a Lane-féle palaczk első kisülése
után villamszedők lánczolatának
töltése még tovább is folytattatnék; mert akkor a rövid időszakonként ismétlődő
kisülési szikrák folytán a villamosság azon feszültségi fokon tul mely a Lane-féle palaczk kisülését előidézi, sem magában a Lane-féle palaczkban, sem a vele
közlekedő csöves villamszedőkben már össze nem gyüjthető.
A mondottakból kitünik, hogy egy kellően elkészitett
Lane-féle palaczk által,
minden bármely méretű egyes, vagy több egymás közt közlekedő leydeni palaczkok, vagy csöves villamszedők a villamosság általi átütés ellen könnyen
biztosíthatók. – Habár tehát az ismeretes Lane-féle palaczk magában már nem természettani ujdonság,
mindazonáltal annak a leydeni palaczkok-,
villamszedők- és a belőlük összeállított telepek – és
lánczolatoknak a bennök összegyüjtött villamosság által bekövetkezhető áttörés
ellen védő eszközül való alkalmazhatása nem megvetendő természettani ujdonság.
23. A magyar orvosok és
természetvizsgálók 1879ben Budapesten tartott XXdik nagygyűlésének utolsó ülésén mint
akkori alelnök a bezáró beszédet tartotta, mely megjelent a magyar orvosok és
természetvizsgálók munkálataiban Budapesten 1880ban a 85 és
86 lapon.
24. A magyar orvosok és
természetvizsgálók Szombathelyen 1880ban tartott XXIdik nagygyülése
alkalmával a természettani szakosztály ülését Augusztus hó 25én
egy a természettudományokra vonatkozó beszéddel nyitotta meg. –
Győrött 1885. Julius
hó 8án
Dr Jedlik Ányos s.k. kiérdemelt egyetemi rendes tanár
[1]
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található kézzel írt
életrajz, raktári száma: Ms 5107/16. Nyomtatásban
megjelent a JÁT által 2000-ben kiadott, Király Árpád főszerkesztő által
összeállított ’Jedlik Ányos emlékezete’ c. kötetben.